Általános adatok

• Település típusa: megyei jogú város
• Elhelyezkedése: térképen 1-sel jelölt
• Lélekszáma: 100 320 fő
• Területe: 130 km²

Kultúra, sport, turisztikai látványosságok

• Plombák Stadion

  • 
  • Nyitva tartás:
    H-P: 06:30-21:00
    Sz: 09:00-22:00
    V: zárva
  • Futball edzés 3-14 éves korig
    
    
  • 3 korcsoportban:
    3-6 év- K, Cs,16:00-18:00
    
    7-10 év- H, Sze, P, 16:00-18:00
    11-14 év - H-P, 18:00-20:00

• Fok Váramozi: 

  • 
  • Cím: Fokvári Vár, Hegyalja u. 53.
  • Nyitva tartás: Minden nap, az első előadás kezdetétől az utolsó végéig

• Művelődési Központ

  • 
  • Programok minden hónapban!
    Kövesse a helyszínen.
  • Állandó kiállítás: Honfoglaló magyarok fegyverzete

Intézmények

Önkormányzat

 Postacím:

Fokvár Önkormányzata

8600 Fokvár, Fő tér 1.

Telefon: +36 86 204 100

Fokvár történelme

Fokvár a Duna jobb oldalán, Tolna megyében helyezkedik el. Története a római korig visszavezethető. Római utak maradványai, épületek alapjai maradtak fenn. A Birodalom bukása után hunok lepték el és szállták meg a területet. Attila halálát követően frank uralom vette át a hatalmat a város felett, melyet egy nemrég megtalált oklevél tanúsít. Ebben az időben a település vezetése egy frank földesúr kezében volt és az emberek, mint mezőváros népe, a földesúrnak dolgoztak jobbágyként. A honfoglalás nem sokat változtatott a város helyzetén, a frank földesurat fejedelmek fiai, unokái váltották föl. Ebből az időből fennmaradt egy sír, ahol megtalálták a honfoglaló magyarok jellegzetes fegyverzeteit, ami mára egy turisztikai látványossága a városnak. 

Szent István uralkodása alatt kiadta a pécsi püspökség határait leíró alapító oklevelét. Számos bencés kolostort alapított köztük Pécsváradon is.Országszerte templomépítéseket rendelt el, minek következtében megjelentek a klerikus műveltség intézményei a kolostori, székesegyházi és plébániai iskolák.1039-ben Orseolo Péter megalapította a pécsi Szent Péter Székesegyházat. Közel 100 évig folyt az építkezés, amely 1130 körül fejeződött be. A tatárjárás idején 1299-ben tűz eset miatt a dóm tetőszerkezete megsemmisült. A helyreállítás és az újabb kápolnák hozzáépítése 1345-ben fejeződtek be. A 14. században súlyos sáskajárás és éhség puszított a nyári időszakban ezen a területen, ami miatt sok ember éhezett és több tízezer ember éhenhalt. 

A 16. században a törökök megszállták Magyarországot és eljutottak Fokvárra is. Az emberek egy része menekült, egy része védte a várat, de a törököket nem állították meg még a vár falai sem, bevették azt. Az itt élők az apátság által kiállított seregben részt vettek az ütközetben. Házaik, jószágaik is a pusztító törökök martalékává váltak. A város lakói elbujdostak, többen elmenekültek az országból. 150 évvel később, amikor a törököket kiűztük az országból, a város népe nem telepedett vissza az addigra teljesen sivárrá vált pusztára, ahol a várnak már csak a romjai álltak.

Később Mária Terézia németeket telepített az akkor kevés ember által lakott városba és műemléknek nyilváníttatta a vár romjait. A 17. század elején pusztító pestis járvány söpört végig az országon, amely több százezer halottal távozott. Ezek után újból kezdődhettek a betelepítések. A következő járvány megelőzésének érdekében a magyar királyi helytartó tanács járványügyi közigazgatás kiépítésébe kezdett. Kötelezte a vármegyéket és a városokat, hogy fizetett orvosokat alkalmazzanak, a szegény betegek ingyenes gyógyítására és a járványügyi feladatok ellátására( karantén, elkülönítés).

A 18. század elején, I. Ferenc ötödére értékeli a papírpénzt, ezzel megfékezte az inflációt, de ezáltal az állami adóterhek az ötszörösére emelkedtek. A Habsburgok elutasították többszöri kérelmünket a magyar nyelv használatával kapcsolatosan, ami később komoly problémákhoz vezetett. 1817-ben pécsi technikus, Bernhard Antal megépíti és vízre bocsájtja az első dunai gőzhajót, a Carolinát, ami 1822-ben elsüllyedt.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei következtében a fiatal férfiak tömkelegével ragadtak fegyvert és álltak csatasorba a toborzás hírére.A 48-as március 15-ei események híréről 3 nap késéssel szereztek tudomást a pécsiek egy Pestről- Mohácsra hajózó kereskedőtől. Azonnal polgárőrséget szerveztek majd nemzetőrséget. Mivel a fegyverek drágák voltak, ezért gyűjtést szerveztek. Minden pécsi család valamilyen értéket felajánlott a nemzetnek. Óriási mészárlás szerencsére nem volt, a császári csapatok többször megfordultak Pécsen, de csak a legutolsó támadás alkalmával, amikor már többször vereséget szenvedtek a magyar csapatoktól, akkor vették komolyan a harcokat és akkor Pécs városára 250 ágyúlövés dördült el. A város szinte ellenállás nélkül a Habsburgok kezébe került. 1866-ban létrejön az első pécsi cement Chamott és tűzálló agyagárú nevű gyára, azaz a világhírű Zsolnay manufaktúra.

Az I. Világháború idején kevés embert vittek el katonának, mivel a helyi szivargyárban kis átalakításokkal tudtak lőszert gyártani, így a város nagy szerepet kapott a hadsereg ellátásban. A gyártás is azért esett erre a régióra, mivel a kiépített vasúthálózat nagyban megkönnyítette a fegyverek illetve a csapatok szállítását, illetve a csapatmozgósításokat. 

Az I. világháborúból itt letelepedett németek egy jó része beállt katonának és többekből SS tiszt is lett a II. világháborúban. Nagy mértékben az ő segítségüknek volt köszönhető, hogy a 20km-rel odébb lévő nagy tankcsaták a várost nem érintették. A várost 1-2 kisebb bombatámadás érte, főleg a vasútállomások környékén.A háború vége felé a magántulajdonosokat megfosztották minden vagyonuktól, és az ipari és mezőgazdasági területeket államosították. A háború befejeztével hatalmas mértékű fejlődés indult el a városban és az ország egyik ipari központjává fejlődött. Hatalmas méreteket öltött a bányaipar fejlesztése, a vas- és acélgyártás, s emiatt a város lakossága jelentősen nőtt, azonban a hátránya is gyorsan megjelent. Fokvár lakossága elérte a százezres lélekszámot köszönhetően annak, hogy a környező falvakból közel 50.000 ember költözött fel. A falvakban maradt pár ezer emberre maradt a mezőgazdaság és az állattenyésztés, de a többszörös munkaerőhiány miatt jóval kevesebb élelmiszert tudtak előállítani, megtermelni, s ez jelentős dráguláshoz vezetett. Mivel a falvak szinte elnéptelenedtek, ezáltal az élelmiszer és a mezőgazdasági termelésből kieső hiányt importból oldották meg, ami a napig is tart. A piacon sok új ember jelent meg, akinek lakhatásra volt szüksége, emiatt az építőipar is nagyon erős ütemben fejlődött és az ingatlanok ára is közel duplájára nőttek. 

1946 szeptemberében a "szocialista iparosítás" kényszerítő hatására adták át a forgalomnak a Fokvár -Balatonhágáb- Acsarka- Lásoly vasútvonal helyi állomásait, aminek hatására a falvakból a népesség nagy része felköltözött a városba, ahol a gyárépítések miatt sok új munkahely jött létre. A vasútállomás, az állami gazdaság és az időközben megalakult termelőszövetkezet központi hellyé fejlesztette a térséget.

A legkülönb helyekről érkezett emberek napjainkban is etnikai és kulturális sokszínűséget adnak a város polgárainak.